Tengeri kayakkal vadvízen… mindent ki kell egyszer próbálni. Az első állomáson mindenki megkapta a hajóját, lassú, nehéz és nem lehet irányítani…akkor mar a rövid plastic hajó. Még itt azt mondom jó is lehet (bár a jó nem ilyen), de a verseny második szakaszán IV-es, V-ös vizeken.
Az esti megnyitó és fogadás jó hangulatban telt, evéssel nem igazán. A gumicukor már a repülő úton elfogyott, de még volt májasom. Valahogy sem a hernyó, sem a szöcske, de még a csirkenyak sem csúszott igazán.
Reggel újult erővel indult a nap… Na jó, hát ez van gondoltam, akkor ezzel a hajóval versenyzünk… majd jött a következő meglepetés: a sprint nem 200 m volt hanem 1000 m, a “klassic neg marathon” pedig az ezt követő napon 12 km.
Szóval a hernyó vacsora után megvolt az első megmérettetés. A sprintnek titulált 1000 m- en az előfutamban 9. voltam. Nem a legjobb útvonalon mentem és a nehéz lassú hajóban nagyon elfáradtam ezen a hosszú max. evezésen. A du. -i döntőben már jobban mentem és 5. helyen végeztem, de kicsit csalódás, mert a sprint kategória nekem a legjobban fekszik de az icf szabalyok szerint az 200-300 m…
Este pihenés és következett a marathon! Sprinterként mondhatom nem ez a kedvenc számom, főleg nem plastic hajóban, de ma sikerült 4-nek beérnem Egy őrült rajttal sikerült kirajtolnom a mezőnyből és a második helyre beülni vízre. Azonban a verekedésbe kiszorítottak úgy 2 km után és a maradék 10-en egyedül kellett mennem, ami nem volt a tervben…de tartottam a helyem és 4-ként értem be, ami nekem nagy szó marathonban. Mondjuk meg is haltam rendesen. 10 percet csak feküdtem a parton. Az éremért kár, de ilyen hajóban kifordítás után nem lehet vissza mászni a vízen, túl lassú…
